A világ energiaigénye folyamatosan növekszik, ami az élet egyre több területén használt gépeknek és a világítási igény fokozódásának tudható be. Tény, hogy egy sütőhöz vagy légkondicionáló berendezéshez képest a hagyományos izzók is relatív keveset fogyasztanak, de ha figyelembe vesszük, hogy mennyi található belőlük egy átlagos háztartásban, és mennyi időt működtetjük ezeket, rájövünk, hogy bizony elég magas költséghányad esik a világításra. Van azonban megfelelő módszer arra, hogy jelentős összegeket takaríthassunk meg kompakt fénycsövek alkalmazásával.



Miért energiatakarékos?

Az energiatakarékos izzók tulajdonképpen miniatürizált fénycsövek. Annak érdekében, hogy minél kisebb helyen elférjenek, az egyébként általában egyszerű cső alakú, üveg fluoreszcens izzótestet a gyártók %u201Eösszehajtogatják%u201D, kerek, spirális, alakban kerülnek a foglalatba, így azonos világító felület mellett sokkal kompaktabbá válnak. Az átlagos energiatakarékos izzók azonos fényáram leadása mellett körülbelül egynegyedét/egyötödét fogyasztják wolframszálas kivitelű társaiknak.
A neoncsövektől azonban sokan még ma is idegenkednek, két oknál fogva. Az egyik, hogy a hagyományos fojtótekerccsel működtetett fluoreszcens izzók, mivel nincs a wolframizzókhoz hasonló tehetetlenségük, ezért a hálózati frekvenciával megegyező frekvencián vibrálnak, és ez fárasztja a szemet. Ez a gond a kompakt fénycsövek nagy részénél azonban nem jelentkezik, ugyanis az izzó működtetését ezekben nem a hálózati 50 Hz-re hangolt fojtótekercs, hanem egy kapcsolóüzemű elektronika biztosítja, amely általában 10000 Hz frekvencián dolgozik.
A felhasználók másik kifogása az izzók színével kapcsolatban szokott felmerülni. Szemben az izzók meleg, széles színspektrumával az átlagos neoncsövek keskeny tartományban sugároznak, fényük pedig hideg, zöldes árnyalatú. A mai modern kompakt fénycsövekben azonban általában már speciális, széles spektrumú fluoreszcens réteget alkalmaznak, amelynek színe természetes világítást biztosít az emberi szem számára.
De honnan tudjuk, hogy a megvásárolni kívánt fényforrás milyen fényt fog adni?
Az izzók fényének jellemzésére két paramétert használnak. Az egyik az úgynevezett színvisszaadási index (Ra), amelynek mérőszáma 0%u2013100 között változhat, és azt határozza meg, hogy a mesterséges fénnyel megvilágított felületet mennyire látjuk színhelyesnek. A 100-as érték tökéletes színfelismerést biztosít (ilyenek a hagyományos wolframizzók), a 80-as jó, 40-es érték alatt a színek már gyakorlatilag felismerhetetlenek.
A másik minőségi mutató az izzó színhőmérsékletét adja meg kelvin fokban (°K). Az emberi szem számára a nap fénye (kb. 5000 °K) a legtermészetesebb. A wolframizzók színhőmérsékleti tartománya 2700%u20132800 °K között változik. 3300 °K alatt kimondottan meleg (vöröses tónusú), 3300-5300 °K között semleges, e felett hideg (kékes tónusú) világításról beszélhetünk.
Az utóbbi években gyártott fényforrásokon mind a színvisszaadási index, mind a színhőmérséklet mutatószáma megtalálható, általában a gyártó cég neve vagy a gyártmány típusa mellett egy háromjegyű szám formájában. De mit jelent, ha például egy izzó dobozán a 830-as számot találjuk? Ennek kiértékelését úgy tudjuk elvégezni, hogy az első szám mellé egy nullát kell írnunk (8 0=80) ez adja meg a színvisszaadási indexet. A 80-as érték jónak számít, nyugodtan megvásárolhatjuk, ha a fényforrás mellett nem akarjuk kifejezetten színek összehasonlítását elvégezni. A következő két szám (30) mellé két nullát kell írnunk, ez adja meg a színhőmérsékleti értéket Kelvin-fokban (30 00=3000 °K). Jelenlegi konkrét esetünkben ez csak a szemünk által érzékelt, vörösben gazdag, az izzószálas fényforráséhoz hasonló fényt jelent.



Mennyit takaríthatunk meg?

A költségmegtakarításnak több összetevője is van. Ezek közül az egyik legfontosabb, hogy azonos fénymennyiség előállítása mellett mennyivel fogyaszt kevesebbet az izzó. Ezt a fényhasznosítást a fényforrás fényáramának és az általa felvett teljesítmény viszonyszámával fejezik ki. Mértékegysége a lumen per watt (lm/W), és jól jellemzi a fényforrás gazdaságosságát. Minél nagyobb a lm/W értéke, annál több a létrehozott fény. Egy izzólámpa fényhasznosítása kb. 14 lm/W, míg egy 18 wattos kompakt fénycsőé elektronikus előtéttel körülbelül ennek négy-ötszöröse, több mint 60 lm/W.
Befolyásolja a világítás költségeit az izzók élettartama is. A felmérések alapján egy izzó átlagosan naponta három órát üzemel, vagyis a körülbelül 1000 órás élettartam hagyományos wolframizzók egy év után égnek ki. Az energiatakarékos izzók közül a legrövidebb élettartamúakra is legalább 3000 órát, vagyis átlagos használat mellett 3 éves működést szavatolnak a gyártók. Az igényes alkatrészekből készült márkás fénycsövek között vannak 6, 9, 12 sőt 15 évig működőképes típusok is.
A világítási költségek fontos összetevője az is, hogy mennyibe kerül maga a fényforrás. A hagyományos wolframizzók ára elhanyagolható, alig ötven forint körül mozog. Ehhez képest a legolcsóbb kompakt fénycsövek is háromszáz forintba kerülnek, de a márkásak ára ezer forint felett is lehet. Az árat jelentősen befolyásolja az izzó várható élettartama, színvisszaadási értéke és színhőmérséklete.
Mennyi egy energiatakarékos izzóval elérhető konkrét megtakarítás? Ha egy 60 wattos izzónak megfelelő 11-15 wattos energiatakarékos izzót vásárolunk, a megtakarítás mértéke évente körülbelül 45 kilowatt (45 watt megtakarítás x éves átlagos üzemóra). Ez a ma érvényes nappali elektromos energia ár mellett (35 Ft/kW) több mint 1500 forint megtakarítást biztosít. Ez azt jelenti, hogy már az első évben többet takarítunk meg, mint a legmagasabb árú márkás kompakt fénycsövek fogyasztói ára. Ezután az izzó minden évben 1500 forintot takarít meg számunkra (plusz amennyit az energiaárak növekednek). Így egy tíz év feletti élettartamú izzóval biztosak lehetünk benne, hogy árának akár tízszeresét is behozza. Még nagyobb a megtakarítás, ha egy 100-as wolframizzó helyett egy 20 wattos kompakt fénycsövet alkalmazunk.
Joggal merül fel bennünk a kérdés, hogy ha azonos paraméterekkel vásárolhatunk háromszáz és ezer forintért is izzót, vajon megéri-e a drágább, neves gyártótól származó modellbe fektetett pénz?
A válasz egyértelműen: Igen! Minőségellenőrző cégek vizsgálatai alapján az áruházak polcain található olcsó távol keleti %u201Enoname%u201D izzók sokszor néhány száz óra után kiégnek. Ennek oka a bennük lévő elektronikában alkalmazott alkatrészek nagy szórásában kereshető. Ennél nagyobb gond, hogy az ilyen olcsó kompakt fénycsövek színhőmérséklete és színvisszaadási indexe is kedvezőtlen lehet, ennek pedig szemünk láthatja kárát.